Lukács 8:22-25

Lk8:22-25
Történt az egyik napon, hogy tanítványaival hajóba szállt. »Menjünk át a tó túlsó partjára« – mondotta nekik, s azok elhajóztak. Amíg vitorláztak, Jézus el¬aludt. De szélvihar tört a tóra, egészen megteltek vízzel, úgyhogy veszélyben forogtak. Hozzámentek hát, s íly szóval ébresztették fel: »Mester! Mester! Elveszünk!« Erre felkelt, megdorgálta a szelet és a hullámzó vizet, és azok lecsillapodtak, úgyhogy nagy csendesség támadt. »Hol van a ti hitetek?« – kérdezte tőlük. Azok pedig féltek és csodálkozva beszélték egymásközt: »Ki ő, hogy még a szelekkel és vízzel is rendelkezik, és azok engedel¬meskednek neki?«

1. Menjünk át – elhajóztak
• Tudták-e hogy minek mennek? Az okot egyik evangélium sem nevezi meg, csak a célt. A tanítványok pedig engedelmeskedtek.

2. Jézus elaludt
• De ma nem alszik!
Zsolt121:2-4: „Segítségem az Örökkévalótól, ki égnek és földnek teremtője. Ne engedje ingadozni lábadat, ne szunnyadjon a te őriződ! Íme, nem szunnyad és nem alszik Izráel őrzője.”

3. A tanítványok először emberileg próbálkoznak (?)
• Ez sincs megírva, de az emberi jellemet ismerve ezt tették.

4. Mester, mester, elveszünk!
• Ha már más nem megy, akkor megyünk csak Jézushoz?
• Áltisztelet, nem akarjuk zavarni Istent?
Jn15:15: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én válogattalak ki, és arra rendeltelek titeket, hogy elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek, a gyümölcsötök pedig megmaradjon, hogy bármire is kéritek az Atyát az én nevemben, megadja nektek.”
Jn16:26: „Azon a napon az én nevemben kérni fogtok s nem mondom nektek, hogy az Atyát én fogom kérni értetek, mert hisz az Atya maga is kedvel titeket, mert én kedvessé lettem nektek, ti meg annak hívőivé, hogy én Isten mellől jöttem el.”
• Hol van a ti hitetek? Van egyáltalán?
• Van hitünk kérni, hisszük, hogy azt meg is kapjuk? Hisszük, hogy az Isten akarata, hogy ha valamit Jézus szerint, az Ő nevében kérünk Tőle, azt meg is kapjuk? Hogy Isten az életünk legapróbb részletére is gondot akar viselni és a bajban meg akar segíteni, hogy aztán ezért hálát adjunk Neki?
2Kor9:10-11: „Aki maggal látja el a vetőt, az kenyeret is nyújt az evésre, megszaporítja a ti vetéseteket és felneveli igazságosságotok gyümölcseit, úgyhogy mindenben meg fogtok gazdagodni a teljes hűség kifejtésére, mely általunk hálaadást munkál Istennek.”
Jel5:8: „Mikor elvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborultak a Bárány előtt. Mindegyiknél citera (lant) volt és füstölőszerekkel tele aranycsészék, melyek a szentek imádságait tartalmazták.”

5. Féltek és csodálkoztak
• Mi megrettenünk, ha Isten megjelenik közöttünk és dolgozni kezd?
• Úgy viselkedünk, mint a gyermek Sámuel, mint Ézsaiás, mint Péter, Jakab és János a megdicsőülés hegyén, mint Illés a barlangban vagy mint Elizeus (2Kir3:15-16)?

6. A szelek és a víz engedelmeskednek Jézusnak
• Ő a világ Ura, nagyobb minden külső körülménynél és rendelkezik velük.

DE

• Velünk rendelkezik-e?
• A szeleknek meg a víznek nincs értelme, de nekünk van.
• Kihez fordulunk először, a magunk eszéhez, vagy a valóságosan mindent jobban ismerő és tudó Jézushoz?