Lukács 24:44-49

Lk24:44-49
Azután így szólt hozzájuk: »Ezekkel a szavakkal mondtam meg nektek, még amikor veletek voltam, hogy be kell teljesedniük mindazoknak, amiket Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban felőlem megírtak.« Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy belássanak az írásokba. Azt is mondta nekik: »Így van megírva: A Krisztus szenvedni fog, de harmadnapon feltámad a halottak közül, és nevében Jeruzsálemtől elkezdve az összes nemzetek között hirdetni fogják, hogy a vétkek megbocsátása végett más felismerésre térjenek az emberek. Ti vagytok ezeknek tanúi. Én meg elküldöm reátok Atyám ígéretét. Ti várjátok a városban mindaddig, amíg a Magasságból jövő hatalomba bele nem öltöztetnek titeket.«

0. Azután
• Mi után? 40 napig volt még a tanítványokkal a feltámadás után (ApCsel1:3)
• Bár azt érezni, hogy aznap este történt mindez, a mennybemenetelt is így vezeti be.

1. Törvény, Próféták, Írások
• Mózes, próféták, „zsoltárok”
• Így van megírva:
Zsolt22:1-21
Ézs53:1-5-9: „megsebzett volt a mi bűntetteinktől, összezúzott a mi bűneinktől, jólétünkre való fenyítés volt rajta és az ő sebei által nekünk lett gyógyulás”
Zsolt16:10: „Mert nem hagyod lelkemet az alvilágra (Seol), nem engeded jámborodat (chászid) vermet látnia”
Hós6:2: „Föléleszt minket két nap múlva, harmadnapra föltámaszt, és élni fogunk előtte.”

2. Megnyílt értelem
• Megnyílt sír (Lk24:12), otthon (:29), szemek (:31), Írások (:32), ajkak (:35), értelem (:45), ég (:51).
• Eddig olyanok voltak, mint a szerecsen komornyik. Olvasták, de nem értették. Amikor istenit mondtak, az is csak pillanatszerű volt (lásd Péter).
5Móz29:29: „A rejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi Istenünké, de a nyilvánvalók a mieink és gyermekeinké mindörökké, hogy megtegyük a tannak minden szavát.”
• Sok mindent még nem tudunk, de nagyon sok mindent tudunk, sőt, vágynunk kell az Írások ismeretére.
Jn5:39: „Ti fürkészitek az írásokat, mert úgy vélitek, hogy azokban örök életetek van, és éppen azok tesznek tanúságot felőlem.” „Kutatjátok (fürkészitek) az Írásokat, mivelhogy nektek úgy tetszik, hogy azokban van a (világ)korszakra szóló életetek; pedig azok rólam tesznek tanú(bizony)ságot”
• Azért KELL kutatnunk az Írásokat, hogy Krisztust még jobban megismerjük. Mert róla tesznek bizonyságot.

3. Megerősített tanúk
• Mit csinál egy tanú? Elmondja, amit látott.
• Itt még ennél is többről van szó:
• Azt kell elmondanunk(!), hogy ami meg lett írva, annak a beteljesedését átéltük, azaz Isten igéjének igazsága, beteljesülése mellett kell tanúskodnunk. De hogyan?
• Róm8:15-16-22: „Maga a Szellem a mi szellemünkkel együtt tesz tanúságot arról, hogy Isten gyermekei vagyunk.”
• „Az Örökkévaló Szelleme magára öltötte Gedeont” (Bír6:34; és Bemerítő Jánost is, Lk1:15).
• Azaz megfogta és használta.
• Mi viszont „bele lettünk öltöztetve” (azaz lesz jutalom; János ott lesz, de nem lesz jutalma, mert „magától” semmit sem tett).
Ézs44:2-3: „Így szól az Örökkévaló, aki teremtett és anyaméhtől fogva téged alkotott, ki téged megsegít: ne félj szolgám Jákob és Jesúrún, akit választottam. Mert vizet öntök szomjas földre és folyóvizeket a szárazra, szellememet öntöm magzatodra és áldásomat sarjadékaidra.”
Ez36:24-28: „És veszlek benneteket a nemzetekből és összegyűjtelek mind az országokból és elviszlek a ti földetekre. És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok; mind a ti tisztátalanságaitoktól és bálványaitoktól megtisztítlak benneteket. És adok nektek új szívet és új szellemet adok belétek és eltávolítom a kőszívet húsotoktól és adok nektek hús-szívet. És szellememet adom belétek és azt cselekszem, hogy törvényeim szerint járjatok és rendeleteimet megőrizzétek és megcselekedjétek. És majd laktok az országban, melyet őseiteknek adtam; és lesztek nekem népül, én pedig leszek néktek Istenül.”
Jóel2:28: „Lészen pedig ez után: kiöntöm szellememet minden halandóra., és majd prófétálnak a fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak - ifjaitok látomásokat látnak. Még a szolgákra és szolgálókra is ama napokban kiöntöm szellememet. És adok csodajeleket az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat.”
Róm8:15-16-22: „Mert nem rabszolgaság szellemét kaptátok újra, hogy féljetek, hanem a fiúvá fogadás szellemét kaptátok, aki által így kiáltunk: »Abba, Atya!« Maga a Szellem a mi szellemünkkel együtt tesz tanúságot arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek örökösök is, Istennek örökösei, a Krisztusnak örököstársai, ha csakugyan együtt szenvedünk vele, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. Úgy számítom ugyanis, hogy a mostani idő szenvedései nem érdemlik meg, hogy összehasonlítsuk őket azzal a dicsőséggel, melyről értünk egyszer a lepel le fog hullani. Mert a teremtés feszültségben és epedve várja Isten fiainak lelepleződését. A teremtés tudniillik hiábavalóságnak van alávetve, nem önként, hanem azért, aki alávetette, azzal a nekünk adott reménységgel, hogy maga a teremtés is meg fog szabadulni a romlandóság rabszolgaságából, és átjut az Isten fiainak dicsőséges szabadságába. Tudjuk ugyanis, hogy az egész teremtés mostanáig együtt sóhajtozik, és együtt vajúdik.”