Lukács 23:32-33,39-43
Lk23:32-33,39-43 (A szidalmazás három órája)
Kivezettek más elítélteket, két gonosztevőt is, hogy vele együtt megfeszítsék. Mikor kiértek arra a helyre, melyet Koponyának neveznek, ott megfeszítették őt, a gonosztevőket is, egyiket jobb felől, másikat bal felől. »Atyám, mondotta Jézus, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.«
A felfüggesztett gonosztevők közül is az egyik káromolta: »Hát nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.« De megszólalt a másik, és korholta őt: »Nem féled az Istent? – mondotta neki –, hiszen ugyanaz az ítélet van rajtad? Mi igazságosan szenvedünk, mert annak méltó büntetését kapjuk, amit tettünk, ő azonban semmi helytelent nem tett.« Majd így szólt: »Jézus, emlékezzél meg rólam, ha eljössz majd királyságodban.« Jézus ezt felelte rá: »Bizony azt mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.«
1. A szellemi igazság meglátása a test mögött
• Lukács egyértelművé teszi, hogy Jézussal szemben a másik kettő valóban gonosztevő volt.
• Viszont két embertípus. (||Ézsau, Jákób)
• Mindkettő az óember akaratát cselekszi, sőt olyanokat, amik az adott társadalmi körülmények között is bűnös dolgok (vajon így üdvözülhetnének a Róm2:12-16 alapján?)
Mk15:32b: „Ócsárolták őt azok is, akiket vele együtt feszítettek meg.”
• Az egyik azonban meglátja az igazságot (Én vagyok az út, az igazság és az élet), elfogadja és így megtalálja az életet.
• A másik a testet nézi – na, mire mentél a tanításoddal, mégsem te vagy az igazság.
• Ő már nem is cirkuszt akar, csak azért kér, hogy azt láthassa, hogy nem lesz meg.
2. Sosem késő
• A megfeszített gonosztevők közül IS káromolta az egyik.
• Aki ugyanazon ítélet alatt volt, az sem volt szolidáris sorstársával, ekkor is gúnyolta.
• A másik ott a kereszten ismerte fel, hogy nem neki kell akkor és ott megpróbálni nagyobbnak lennie sorstársainál, hanem az az ember ott középen ereszkedett le hozzájuk, a legaljára.
• Ő ki tudta mondani, hogy az Isten igazságos. Nem csak jogszerű a büntetésük, hanem igazságos is.
• Szemben Jézus büntetésével.
• Amikor Jónás kimondta, hogy „az Úré a szabadítás”, akkor kiköpte a hal; amikor a lator megkérte Jézust, hogy amikor királyként (Dávid Fiaként) jön el, akkor jusson eszébe, akkor ígéretet kap.
• Többet kap, mint kér (||Salamon): nem majd, hanem már aznap vele volt a mennyei királyságban (az első ÚSZ-i szent)
• Isten humora a magukat nagynak tartó keresztyének felé (az én szememben ti is ilyenek vagytok nélkülem, ő az első közületek) és bátorítása az elesettek és a bűnben levők felé (ha neki lehetett, akkor neked is).
1Kor1:28-29: „és azt választotta ki Isten, ami a világban nem nemes, ami megvetett, sőt a nem levőket, hogy hatástalanná tegye azt, ami van, hogy az Isten előtt egy hús se dicsekedhessék”
Róm4:17b: „Mindannyiunknak atyja ő az előtt az Isten előtt, akiben hitt, aki megeleveníti a holtakat, aki a nem létezőket úgy hívja elő, mintha léteznének.”
• Szembe merünk-e nézni a hiányosságainkkal? Ez a lator szembe tudott nézni a bűneivel és így kérte Jézust.
3. Mekkorát merünk kérni? És szellemit vagy testit?
• A lator elhitte, ami Jézus feje fölé lett függesztve (a zsidók királya és hogy ez meg fog valósulni).
• Nem csak felismerte Jézusban a Messiást, nem csak a királyként való vissza-/el-jövetelében jutott hitre, hanem azt is el tudta hinni, hogy ez a király meg fog emlékezni egy hozzá hasonló, valóban bűnös emberről.
• „Emlékezzél meg rólam” – mert ilyet kérni.
Zsid11:16: „Így azonban nagyobbra törekszenek, azaz mennyeire. Ezért az Isten nem szégyenli őket, hogy az Istenüknek neveztesse magát, hiszen várost készített nekik.”
• „Mentsd meg magadat és minket is.” – testi kérés, az adott pillanatra szól; megtörtént, de nem látta meg.
• „Emlékezzél meg rólam” – szellemi kérés, az örökkévalóságra szól; azt hitte csak sokára, de aznap meglátta.
• Vigyázat! A „testi” kérés is lehet Istentől való, ha az valóban az Ő hatalmára való hagyatkozást fejezi ki, mert ez megmutatja, hogy hitből van, azaz Isten előtt kedves kérés. Lásd Jézus gyógyításai (Dávid Fia, könyörülj rajtam; Csak a ruhája szegélyét megérintem és meggyógyulok; Csak egy szót szólj)
