Lukács 22:66-71

Lk22:66-71
Mikor azután kinappalodott, összegyűjtötték a nép véneit, a főpapokat és írástudókat, és a nagytanács elé vezették őt. Megkérdezték: »Mondd meg nekünk, te vagy-e a Krisztus?« »Ha megmondanám nektek – felelte ő nekik –, nem hinnétek. Ha meg én kérdezek, ti ugyan nem feleltek nekem. Mostantól fogva az embernek Fia ott fog ülni az Isten hatalmas jobbja felől.« »Hát te vagy az Isten Fia?« – kérdezték mindnyájan, mire így felelt nekik: »Ti mondjátok, hogy az vagyok.« Ekkor így szóltak: »Mi szükségünk van még tanúvallomásra? Magunk hallottuk szájából.«

Krisztus (Χριστός): FELKENT; a krió, felken szóból
Messiás (מָשִׁיחַ): FELKENT, (Isten által választott felkent) király vagy pap is

1. Jézus pere
• Annás → Kajafás főpap + ad hoc Szánhedrin → pretorium → reggel Szánhedrin → Pilátus → Heródes → Pilátus
• preszbüterosz, főpap, írástudó – a vallási élet „krémje”
• A 71 tagú nagy Szánhedrin döntésére csak országos ügyekben (pl. háború) volt szükség.
• Halálos ítéletet a 23 tagú kis Szánhedrin is hozhatott:
o legalább egy gyülekezetnek (10 fő) kell kimondania az bűnösséget, de lehetőséget kell adni, hogy lehessen egy másik gyülekezet (10 fő), amelyik védje a vádlott ártatlanságát → 2 * 10 = 20 fő
o +1 fő, hogy ne legyen szavazategyenlőség = 21 fő
o +1 fő, mert „két tanú vallomására, vagy három tanúéra ölessék meg a halálra való; ne ölessék meg egy tanú vallomására.” (5Móz17:6) = 22 fő
o +1 fő, hogy ne legyen szavazategyenlőség = 23 fő
• Előző este már döntöttek, ez már csak a színjáték a népnek, a jogszerűség látszatának fenntartására.

2. Hamis tanúk
Zsolt22:14: „fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán”
• ↔ 7. parancsolat
• Voltak hamis tanúk, de nem egyeztek meg egymással.
Jn18:23: „»Ha gonoszul szóltam, bizonyítsd rám a gonoszt, ha pedig megfelelően, miért versz?«”
• Az egész per a Törvény ellenében zajlott
• Végül nem is ezek vallomására ítélik el, hanem saját kijelentéséért, a szellemi valóság kinyilatkoztatásáért.
• „Káromolt!”
• Jézus esetében objektíve értelmetlen az istenkáromlás vádja.
Mk3:29-30: „ha valaki a Szent Szellem ellen szól káromlást, az nem kap soha bocsánatot, hanem örök véteknek terhe nyomja!« Azt mondták tudniillik, hogy Jézusnak tisztátalan szelleme van.”
• Már nem is kellenek a hamis tanúk.

3. A felkent Énós Fia

• Te vagy a Messiás?
• Énós fia, a gyarló ember ott fog ülni Isten jobbján. (↔ István látja Énós fiát(!) az Isten jobbján ÁLLNI)
• – Akkor te vagy Isten fia? – Ti mondjátok. – Káromolt!
• Bár Jézus tudta magáról, hogy kicsoda valójában, még ekkor is a bűnös emberrel azonosítja magát.
Róm8:3-4: „Amire ugyanis a törvénynek nem volt képessége, mert a hús erőtlenné tette, azt véghez vitte az Isten, mikor a húsban a vétket elítélte azzal, hogy a vétkes hús hasonmásában és a vétek miatt saját Fiát küldte el, hogy a törvény igazságos követelései beteljesedjenek bennünk, akiknek járását-kelését nem a hús vezérli, hanem a szellem.”

4. Várják, mint zsidók a Messiást (?!)
• Várták Isten ígéretének a beteljesülését; de a saját prekoncepciójuk szerint
• Intézményesült, jól működő vallás – de nem volt világi hatalmuk → kiszolgáltatták Jézust az államnak
Zsid6:6b: „Lehetetlen, hogy azok még egyszer megújuljanak és új felismerésre térjenek, ők, akik az Isten Fiát maguknak újra megfeszítették, és őt kipellengérezték.”
• Akik a Törvény vagy testi cselekedetek által akarnak megigazulni és/vagy ilyen terheket raknak másokra.
• Gal4 allegóriája, Gal5:1 (az intézményesülés veszélyes, de jóra is használható)

Mt26:57-66, 27:1-2:
Akik Jézust letartóztatták, Kajafás főpaphoz vezették el, hová az írástudók és vének is összegyűltek. Péter távolról követte őt egész a főpap udvaráig, ott bement s leült a szolgák közé, hogy lássa a végét. A főpapok, valamint az egész nagytanács hamis tanúkat kerestek Jézus ellen, hogy megölhessék, de bár sok hamis tanú jött, nem találtak megfelelő vallomást. Végre jött két tanú, akik így szóltak: »Azt mondotta, hatalmam van arra, hogy az Isten templomát leromboljam, és három nap alatt felépítsem.« Erre a főpap felállt és megkérdezte tőle: »Semmit sem felelsz? Micsoda tanúságot tesznek ezek ellened?« De Jézus hallgatott. Ám szólt a főpap: »Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk: Te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia?« »Te mondtad – felelte Jézus. Ezen felül még azt is mondom nektek: Mostantól fogva majd a hatalomnak jobbján látjátok ülni az embernek Fiát, és látni fogjátok őt az ég felhőin eljönni.« Erre a főpap megszaggatta köpenyét és így szólt: »Káromolt! Mi szükségünk van még tanúkra? Íme most hallottátok a káromlást. Mi az ítéletetek?« »Halálra méltó« – felelték azok.
Mikor reggeledett, a főpapok és a nép vénei valamennyien tanácsot tartottak Jézus ellen, hogy megöljék. Aztán megkötözték, elvezették és átadták Pilátusnak, a helytartónak.

Mk14:53
Jézust elvezették a főpaphoz. A főpapok, a vének és az írástudók is mindnyájan összeültek. Péter pedig messziről követte őt be a főpap udvarába és ott ült a szolgákkal együtt és melegedett a tűznél. A főpapok és az egész nagytanács tanúvallomást kerestek Jézus ellen, hogy megölethessék, de nem találtak. Sokan tettek ugyan hamis tanúvallomásokat ellene, de a vallomások nem voltak egybehangzók. Később aztán előálltak némelyek, s a következő hamis vallomást tették ellene: »Hallottuk, mikor ezt mondta: Le fogom rombolni ezt a templomot, mely kézzel épült és három nap alatt másikat, nem kézzel épültet építek helyébe.« De még így sem volt egybehangzó a tanúvallomásuk. Ekkor kiállt a középre a főpap és megkérdezte Jézust: »Hát te semmit sem felelsz, bármilyen tanúságot tesznek is azok ellened?« Ő azonban hallgatott és nem felelt semmit sem. A főpap újabb kérdést intézett hozzá: »Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?« – kérdezte. Erre Jézus ezt felelte: »Én vagyok. Majd látni fogjátok az embernek Fiát, amint a Hatalom jobbján ül, s az ég felhőivel eljön!« Erre a főpap megszaggatta köntösét, és ezt mondta: »Mi szükségünk van még tanúkra? Hallottátok a káromlást. Mi a véleményetek?« Azok mind elítélték őt azzal, hogy méltó a halálra. Erre némelyek köpdösni kezdték, majd letakarták az arcát, arcul verdesték és felszólították: »Prófétálj!« A szolgák is arcul verdesték őt.

Jn18:13-15, 19-24, 28
Először Annáshoz vezették. Ő volt Kajafás ipa, aki abban az esztendőben főpap volt. Kajafás volt az, aki a tanácsban azt mondta a zsidóknak, hogy »hasznosabb, ha egy ember vész el a népért.« Simon Péter és egy másik tanítvány követték Jézust. Az a tanítvány ismerős volt a főpapnál és Jézussal együtt bement a főpap udvarába.
A főpap tanítványai, és tanítása felől kérdezte Jézust. Jézus így felelt neki: »Én nyíltan beszéltem a világnak. Mindenkor a zsinagógában és szent helyen tanítottam, hol a zsidók mindannyian összejönnek, rejtőzve semmit sem beszéltem. Miért kérdezel engem? Kérdezd meg hallgatóimat, mit beszéltem nekik. Azok, látod, tudják, hogy miket mondottam.« Mikor ezeket mondotta, a szolgák közül egy, aki mellette állt, arcul ütötte Jézust, és ezt mondotta: »Így felelsz a főpapnak?« Jézus így válaszolt: »Ha gonoszul szóltam, bizonyítsd rám a gonoszt, ha pedig megfelelően, miért versz?« Annás ekkor megkötözve elküldte őt Kajafás főpaphoz.
Jézust Kajafástól a pretóriumba (laktanyába) vezették. Ők maguk nem mentek be a pretóriumba, hogy ne fertőződjenek, hanem megehessék a pászkát.

Kategóriák: