Lukács 22:39-46

Lk22:39-46
Távozott a városból és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Tanítványai is követték. Mikor a megszokott helyre értek, megszólította őket: »Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok.« Azután körülbelül egy kőhajításnyira visszahúzódott tőlük, ott letérdelt és így imádkozott: »Atyám, ha akarod, vidd tova tőlem ezt a poharat. Mégis, ne az én akaratom, hanem a tied legyen meg.« Egy égből jövő angyal jelent meg neki, erőt öntve belé. Halálos küzdelembe került, de csak annál megfeszültebben imádkozott, az izzadsága olyan volt, mintha vércseppek csurogtak volna róla a földre. Amikor felkelt az imádkozástól, tanítványaihoz ment, de őket a bánattól álomba merülten találta. »Miért szunnyadtok? – kérdezte tőlük. Keljetek fel, imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok.«

1. Szokása szerint
• Korábban is éjszakákat töltött az Atyával közösségben (Mt14:23 vízenjárás előtt, Mk6:46 kenyérszaporítás után, Lk6:12 tanítványválsztás előtt).
• Jézus tudta, mi vár rá. A rosszat is, de a jót is.
Zsolt22
1-19 a keresztút (16.v. halál)
20-22 a Messiás imája szabadításért
23-32 hálaadás a feltámadásért és az Egyházért
• Nem csak akkor vonul el imádkozni és az Atyát keresni, amikor baj van.
• Legyen reflex, hogy a jóval és a rosszal is Istenhez megyünk.
• Mi a mi szokásunk indoka?
• Vallásos megszokásból böjtölünk, adakozunk, imádkozunk vagy mert kívánjuk a közösséget Istennel?

2. Virrasszatok és imádjatok
• Máté és Márk teszi hozzá az ébren maradásra való felszólítást
• γρηγορέω (G1127) FELÉBRESZT, szó szerint és képletesen; az ébrenlét állapotában van; virraszt. Ellentéte a szunyókálásnak, alvásnak.
• A Mt6 három tevékenységről ír, melyeket bár az ember titokban tesz, Isten nyilvánosan jutalmaz meg értük:
1. böjt – a test (és a testben levő bűnös természet, az óember, a hús) kényszerítése a lélek által, hogy Istennek szolgáljon (Mt26:41: „A szellem hajlandó ugyan, de a hús erőtlen.”)
2. adakozás – a lélek megindulása a szegény felé, az értelem bizalmának kifejeződése abban, hogy „van, a ki adakozik és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő - csak szűkölködésre teszi.” (Péld11:24)
3. ima – a szellem kapcsolatkeresése Istennel, a hetedik szellemi fegyver (Ef6:13-18) προσκυνέω
Jn4:13: „De jön egy óra, és az most van, amikor az igazi imádók (προσκυνέται) az Atyát szellemben és igazságban fogják imádni (προσκυνήσουσιν), mert az Atya is ilyen imádókat (προσκυνουντας) keres magának.”
• Az ima és az imádás ugyanaz, elismerése Isten mindehatóságának, mindenek felettvalóságának, a bizalom és a hit kifejezése a kérésben is („szenteltessék meg a Te neved”).
• Jézus imádta az Atyát a Gecsemánéban, elismerte elsőségét a Szentháromságon belül (primus inter pares): „Ne az én akaratom legyen meg”.
• És az Atya válszol: angyalt küld, aki erőt ad neki.

3. Keljetek fel!
• A bánattól elaludtak – ne kelljen ébren lenni és a közelgő rosszon gondolkozni
Ef5:14: „Ezért mondja (X): »Kelj fel szunnyadó, támadj fel a halottak közül! S majd rád veti fényét a Krisztus.«” (≈||Ézs „Kelj fel, világosodjál”)
• Mt25 bolond szüzek: szüzek, de bolondok.
• Magatokért imádkozzatok, ő már imádkozott értünk.
• Segíts magadon, az Isten is megsegít! ↔ Kövesd Istent, kérd az Ő segítségét és vedd el az áldást!