Lukács 21:25-38
Lk21:25-38
Azután jelek fognak támadni a napon, holdon és csillagokon, a földön olyan szorongás ül majd a nemzetekre, mint amilyen a zúgó és hánykódó tengeren érzett bizonytalanság. Az emberek a lelküket lehelik majd ki attól a félelemtől és annak várásától, ami még a föld lakóira jön. Mert az ég hatalmai meg fognak rendülni. És akkor meg fogják látni az ember Fiát, amint nagy hatalommal és dicsőséggel felhőben megérkezik. Amikor azután ezek megkezdődnek, egyenesedjetek ki, és emeljétek fel fejeteket, mivel megváltásotok közel lesz.« Példázatot is mondott nekik: »Nézzétek meg a fügefát, meg az összes fákat. Ha azt látjátok, hogy leveleket hajtanak, magatoktól felismerhetitek, hogy az aratás már közel. Ugyanígy, ha látni fogjátok, hogy mindezek megtörténnek, fel fogjátok ismerni, hogy közel az Isten királysága. Bizony ezt mondom nektek, hogy az a nemzedék nem múlik el addig, amíg mindezek meg nem történnek. Az ég és a föld el fognak múlni, de az én beszédeim nem fognak elmúlni. Ügyeljetek magatokra, hogy szíveteket mámor, részegség és az élet gondjai meg ne terheljék, s kelepceképp váratlanul rátok ne törjön az a nap. Mert el fog az jönni mindazokra, akik a föld egész kerekségén laknak. Virrasszatok minden időben, s könyörögjetek, hogy méltókká tétessetek, hogy kimenekedhessetek mindabból, aminek meg kell történnie, s hogy egykor az ember Fia előtt megállhassatok.« Azokban a napokban a templomban tanított, az éjjeleket azonban a városból kijárva az Olajfákról elnevezett hegyen a szabadban töltötte. Az egész nép már korán ott volt nála a szenthelyen, hogy hallgathassa.
Két nappal húsvét előtt vagyunk (||Mt26:2)
1. Mi a jó a világnak?
• Az Isten közelségének tudata nem (lásd Ádám a bűneset után).
• Jelek az égen (||Jel8:12) és a Földön.
• Az emberek a lelküket lehelik ki a félelemtől és attól, amiről tudják, hogy eljön. „És káromlák a menny Istenét (...) és meg nem térének az ő cselekedeteikből.” (Jel16)
• De mi emeljük fel a fejünket.
• Amikor a világnak jó, akkor a Krisztusban hívőkre vetik a kezüket, üldöznek minket és átadnak, hogy zsinagógák elé állítsanak, tömlöcökbe vessenek, királyok és helytartók elé vezessenek.
• Amikor a világ a rossz felé rohan (és tudja, hogy a rossz felé rohan, de magtól nem képes megfordulni), akkor mi egyre közelebb kerülünk az üdvösséghez (ha megmaradunk Krisztusban).
• Ézs40-55 Vigasztalások Könyve: előre ujjong az isteni szabadításon (mert a prófétai beszéd igaz), a látható Asszír fogság ellenére.
2. Ez a nemzedék nem múlik el
• Mt1: Krisztus csak a 13., nem a 14., ahogy Máté írja.
1Pt2:9: „Ti ellenben választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy annak erényeit hirdessétek, aki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára elhívott.”
ApCsel17:28: „Hiszen benne élünk, mozgunk és vagyunk, mint ahogy a közületek való költők közül is némelyek mondották: Az ő nemzetsége vagyunk.”
3. Az elesés okai
• mámor, részegség, élet gondjai
• Tövisek közé esett mag. Többet foglalkozunk a világgal, mint szükséges lenne?
• Nem TUDJUK, mikor jön, de VÁRJUK.
• Éberen vigyázzatok és könyörögjetek (↔ Mt26:41, Mk14:38 ébredjetek fel és imádkozzatok)
• Méltókká tétetni („De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak...”)
ApCsel5:41: „Ők meg örvendezve mentek el a nagytanács színe elől amiatt, hogy méltóknak ítélték őket arra, hogy ama névért megbecstelenítést szenvedjenek.”
• Mert ezeknek meg kell történniük (kairosz).
4. Kimenekülhessetek
• Hogyan? Elragadtatással.
2Kor5:10: „Mert mindannyiunknak láthatókká kell lennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki aszerint kapja meg jutalmát, amit a testén át művelt, a jót is, a hitványat is.”
Jézus éjjel az Olajfák hegyén volt – de korán reggel a nép már összegyűlt a Templomban, hogy hallgathassa.
