Lukács 16:19-31
Lk16:19-31
Volt egy gazdag ember, aki bíborba és gyolcsba öltözködött és naponta pompában vigadott. Volt ennek a kapujához vetve egy Lázár nevű szegény, kit fekélyek borítottak, s ki vágyott jóllakni azzal, ami a gazdag asztalától lehullt. Még a kutyák is eljártak hozzá, hogy fekélyeit nyalogassák. Történt azután, hogy a szegény meghalt, és az angyalok elvitték Ábrahám keblére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Mikor a láthatatlan országban szemét felemelte, kínok közt gyötrődve, Ábrahámot látta messziről, és annak kebelén Lázárt. Odakiáltott hozzá: Atyám, Ábrahám könyörülj rajtam és küldd el Lázárt, hogy mártsa vízbe ujjának hegyét és hűsítse meg nyelvemet, mert kínlódom e lángban. Ábrahám azonban így szólt: Gyermekem, emlékezzél rá, hogy életedben elvetted javaidat, Lázár éppen úgy a rosszat. Itt most őt vigasztalják, te pedig kínlódol. Mindezekben köztünk és köztetek szilárdan áll egy nagy szakadék, úgyhogy akik innen hozzátok akarnak átmenni, nem tehetik, sem onnan hozzánk nincs átkelés. Akkor hát arra kérlek atyám – szólott a gazdag –, küldd el őt atyám házába. Mert van öt testvérem, hadd tegyen nekik bizonyosságot, hogy ők is a kínnak e helyére ne kerüljenek. De Ábrahám így szólt: Ott van náluk Mózes, és náluk vannak a próféták, azokat hallgassák. Nem úgy atyám – szólt mégis az –, ha a halottak közül menne valaki hozzájuk, más felismerésre térnének. De Ábrahám így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még annak sem adnának hitelt, ha valaki a halottak közül feltámadna.«
1. Nem példázat
• Túl sok részlet az életükről.
• Jézus csak itt nevezi nevén történetének szereplőjét.
• Sőt, lehet, hogy a hallgatóság ismerte is őket.
Jób1:1a: „Volt egy ember Úcz országban, neve Jób”
2. Ismeretségek
• Lázár a gazdag kapujánál volt, mindig mellette ment el, látta, ismerte.
• De nem könyörült rajta, a tisztátalan kutyák nagyobb részvéttel voltak iránta.
• A haláluk után már megismeri, ahogy Ábrahámot is(!), de akkor is dirigál.
• Megmondja Ábrahámnak, mire utasítsa Lázárt, hogy az megtegye. Még itt is szolgájának tekinti.
• „Küldd el”, „mártsa vízbe”, „hűsítse”; „küldd el”, „tegyen nekik bizonyosságot”; „nem úgy atyám”.
• Ábrahám „gyermekem”-nek nevezi.
Jn8:37-42
3. Érzések
• Lázárt (lélek) angyalok vitték Ábrahám kebelére és ott vigasztalták.
Zsid1:13-14: „Ugyan melyik angyalhoz szólt valaha is így: »Ülj el jobbomon, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem?« Nem mindannyian szolgálattevő szellemek-e, kiket mások kiszolgálására küldtek el azok érdekében, akik örökrészül fogják kapni a megmenekülést.”
• A gazdagot eltemették (test), felnézett, gyötrődött.
• A nyelvét akarná vízzel hűteni.
Jak3:5-6: „Így a nyelv is kicsiny tag, de nagy dolgokkal kérkedik. Lám egészen kicsiny tűz mekkora erdőt gyújthat fel. A nyelv is tűz. Egész világ a hamisságból. A nyelv befészkelődik tagjaink közé, bemocskolja a testet, lángra gyújtja az élet körforgását, míg őt magát a gyehenna gyújtja lángra.”
• „Életedben elvetted javaidat, Lázár éppen úgy a rosszat” – de nem azért szenved, mert jól élt, hanem mert nem könyörült azon, akin tehette volna; Lázárt sem azért vigasztalják, mert a Földön szenvedett, hanem mert vállalta, hogy elveszi a rosszat és nem lopott, rabolt, gyilkolt a pénzért (Péld30:7-9).
4. Ami nincs
• Átkelés: sem föntről lentre, sem lentről föntre (Ábrahámot messziről látta); mi az hogy lent meg fönt?!
• Megtérés: akik a prédikált Igének nem hisznek, azok a csodának sem fognak.
Róm10:17: „A hit tehát az ige hallásából támad, a hallás pedig a Krisztus beszédén át.”
• Ítélet: az majd csak a feltámadás után.
Zsid10:26-27: „Mert ha önként vétünk azután, hogy az igazságra való újra ráismerést elfogadtuk, nincs számunkra több véresáldozat, hanem csak az ítéletnek bizonyos félelmes várása, és tűznek izzó heve, mely meg fogja emészteni az ellenállókat.”
