Lukács 14:7-14

Lk14:7-14
Ezután egy példázatot mondott el a meghívottaknak. Megfigyelte ugyanis, hogy hogyan válogatják a főhelyeket. »Ha valaki lakodalomba hívna téged, – mondotta nekik –, ne telepedjél a főhelyre, mert esetleg olyan valakit hívott meg a gazda, aki nálad tiszteletreméltóbb. Ez esetben hozzád lépne az, aki téged is, őt is meghívott és ezt mondaná neked: Adj helyet neki. Akkor aztán szégyenkezve az utolsó helyet kellene elfoglalnod. Hanem ha meghívnak, s te elmégy, dőlj le az utolsó helyre, hogyha belép majd az, aki meghívott téged, így szóljon hozzád: Barátom, eredj feljebb. Akkor dicsőség ér mindazok előtt, akikkel együtt dőltél asztalhoz. Mert azt, aki magát felmagasztalja, le fogják alázni, s azt, aki megalázza magát, felmagasztalják majd.«
Szólt azután ahhoz is, aki meghívta őt: »Ha reggelit vagy ebédet adsz, ne hívd meg arra barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, hogy azok esetleg vissza ne hívjanak téged, és ne viszonozzák meghívásodat, hanem ha vendégséget adsz, hívj meg szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat, és boldog leszel, hogy azoknak nincs miből visszafizetniük azt neked. Mert így majd az igazságosak feltámadásakor kapod meg a visszafizetést.«

0. Kik vannak jelen a vacsorán?
• Jézus segít, int és tanácsol – mindenkihez van mondanivalója.
• Három helyzetbeli emberek: a beteg, a meghívottak és a házigazda.
• Nem tudjuk, hogy a meggyógyított vízkóros mit csinált a házban.
• Jótékonyságból lett meghívva?
• Ügyet intézett és nem volt meghívva? (Jézus elküldte!)

1. A meghívottak
• Megtiszteltetésből voltak ott – helyezkedtek.
• Megnézték, kik vannak ott és hozzájuk képest ültek le az asztalhoz.
• Veszélyes, ha náluk fontosabb ember késik.
Fil2:3: „Semmit se tegyetek versengésből vagy hiúságért, hanem mindenben alacsony helyzetre törekedve egymást magatok felett állóknak tekintsétek”
• Cato: „Én szívesebben veszem, ha az emberek azt mondják miért nincs itt Catónak szobra, mint ha azt mondanák, mit keres itt a Cato szobra!”

2. A házigazda
• Miért tesz jót?
• Hogy dicsérjék az emberek? Hogy előnyt, befolyást szerezzen a meghívottaknál (tartozásérzés)? Hogy őt is meghívják és kiszolgálják?
• Ne azért adjunk, hogy idővel visszakapjuk.
Mt6:3-4: „Mikor könyöradományt adsz, balkezed ne tudja, mit tesz a jobb, hogy könyörületességed rejtve maradjon s Atyád, aki rejtve néz, visszafizesse azt neked!”
Hós6:6: „Mert szeretetet kívántam s nem vágóáldozatot, Isten megismerését inkább égőáldozatoknál.”
Zsolt50:23: „A ki hálával áldoz, az tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!”

3. Visszafizetés
• Miért szolgálunk Istennek és embereknek?
• A példázat alapján nem baj, ha a feltámadáskor kapandó jutalom (is) előttünk van.
Mt25:37-39: „Erre az igazságosak ezt fogják neki felelni: Uram, mikor láttunk éhezni téged, hogy tápláltunk volna, vagy szomjazni, hogy megitattunk volna? Mikor láttunk téged jövevényként, hogy körünkbe fogadtunk volna, vagy meztelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk téged elerőtlenedve, vagy tömlöcben, hogy hozzád mentünk volna?”
Jel14:13: „Azután szózatot hallottam az égből, mely így hangzott: »Írd meg: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg. Csakugyan – így szól a Szellem –, itt az ideje, hogy fáradalmaiktól megnyugodjanak. Mert tetteik velük haladva követik őket.«”
1Tim5:24: „Vannak emberek, akiknek vétkeik mindenki előtt nyilvánosak, és előttük mennek ítéletre. Vannak némelyek, akiket követnek is vétkeik.”
• Az Istenben megigazult ember jócselekedeteiért jutalmat, a gonosz ember rossz tetteiért büntetést kap.