Lukács 10:29-37

Lk10:29-37
Az azonban igazolni akarta magát, azért így szólt Jézushoz: »Hát ki az én felebarátom?« Jézus a szavába vágott és ezt mondta: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment alá, de haramiák kezébe esett, akik levetkőztették s megverték, majd elmentek, félholtan hagyva őt. Úgy esett, hogy egy pap ment alá azon az úton, de ahogy meglátta a túlsó oldalon, továbbment. Hasonlóképpen egy lévita is arra a helyre jött, megnézte, s azt elkerülve továbbment. Valami utazó szamáriai is ment arra. Amikor a sebesültet meglátta, szánalomra gerjedt iránta, odament hozzá, s olajat és bort töltött sebeibe, bekötözte azokat, azután rákötözte az embert a saját barmára, s egy vendégfogadóba vitte, hol gondját viselte. A következő napon elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak és így szólt: Viseld gondját, és ha valamit még költesz rá, én, amikor újra erre jövök, megadom néked. Hogy látod a dolgot? E három közül ki a felebarátja annak, aki a haramiák kezébe esett?« »Az, aki irgalmat gyakorolt vele« – felelte a törvénytudó. Jézus pedig ezt mondta neki: »Eredj, és te is tégy ugyanúgy.«

1. Egy középkori allegorikus értelmezés
• kifosztva (spoliatus) és sebesülten (vulneratus): Az ember spoliatus supernaturalibus (a természetfölöttiektől megfosztott) és vulneratus in naturalibus (a természetében megsebzett).

2. Olajat és bort
• Az áldozati folyadékok (pl. 2Móz29:40)
• Vizet nem áldoznak, csak megtisztuláskor használják; a tej (és a méz) az áldás, az anyagi jólét, bőség jelképe
• bor: Jézus vére
• olaj: a Szellem
Jel6:6: „»A búza literje egy dénár. Három liter árpát egy dénárért. Az olajat és a bort ne bántsd.«”
• Nem luxuscikk! Pl. sareptai özvegyasszony
• Ha van belőle elég, akkor Isten áldásának jelképe.
Jóel2:19: „És felelt az Örökkévaló és mondta népének : Íme én küldöm nektek a gabonát, a mustot és az olajat, hogy jól lakjatok vele; és nem teszlek benneteket többé gyalázattá a nemzetek között.”
• Aki viszont nem így kezeli, hanem öncélúan, azon nem lesz áldás.
Péld21:17: „Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.”
Ám6:6-7: „Akik bort isznak tálakból, és az olajok legjavával kenik magukat, de nem volt fájdalmuk József romlása miatt. Azért most számkivetésbe mennek a számkivetettek élén és véget ér az elnyújtózók rivalgása.”

3. A legnagyobb jótett
• מת מצווה „jótett a halottal”
• Ha valaki utazik és talál egy halottat egy elhagyatott helyen, köteles eltemetni (Talmud, Brakhot 19b 20a).
• Ha egyedül van, akkor a kohanitának (↔3Móz21:1-4,11 között) és a názirnak (↔4Móz6:6-7 bemenjen) is.
• Igaz, tisztátalan lesz, de az emberiesség (ez az állapot megalázó az elhunytra nézve) fontosabb.
• Miért a legnagyobb jótett? Mert soha senki sem tudja meghálálni vagy akár csak megköszönni.

4. A válaszként feltett kérdés megfordítása
• Jézus nem úgy válaszol kérdéssel a kérdésre, mintha a kérdező a kohanita, a lévita vagy a szamáriai lenne,
• hanem mintha a megvert és kifosztott ember lenne.
• Nem a kohanitának, a lévitának vagy a szamáriainak van szüksége felebarátra.
• Az a lényeg, hogy a megvert embernek van-e felebarátja, mert neki van rá szüksége.
Mt9:12: „Nem azoknak van szükségük orvosra, akik jó erőben vannak, hanem azoknak, akik gonoszul szenvednek.”
• Éljünk annak tudatában, hogy lehet, hogy a másik embernek mi vagyunk az az egy, és
• hogy neünk is bármikor szükségünk lehet egyre.
• Aki lehet, hogy éppen egy szamáriai.

• A segítséget bárkitől elfogadjuk.
• De tekintünk úgy a megvert zsidóra szamáriaiként, hogy az megérdemi a segítséget?