Bírák 5

Bírák 5

• Ez egy zsoltár, egy prófétai dal
• Debóra „írta”, Bárákkal énekelte duettben

1. A kiválasztottak bizalma
• 8.v.: „új isteneket választottak” (X)
Jn15:16: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én válogattalak ki titeket”
• Naftali és Zebulon 10 000 embere sem volt elég Báráknak, vitte Efraimot, Benjámint, Mákhirt (azaz Manassét) és Izsakhárt is, összesen 40 000 embert (8.v.), pedig ígérete volt Istentől, hogy vele lesz (többen vannak velünk, mint ellenünk).

2. Áldás és átok
• A győzelem Istené ↔ ébredj Debóra
• 6.v.: nem az országutakon jártak, hogy elkerüljék a rablóbandákat; a kánaániak uralma a városkapukig terjedt; mindenki a maga gondolatai szerint járt.
• Méróz (jelentése: visszavonuló): bár közel voltak, nem segítettek testvéreiknek =
= nem segítettek Istennek
Mt25:45b: „Amit e legkisebbek közül eggyel nem tettetek, azt velem nem tettétek.”
• Mérózt, mert közel volt és nem segített, megátkozza; a távol maradókat (Rúben, Dán, Áser, Gileád = Manassé másik fele + Gád), csak megszidja; de Jáélt, az idegent, segítségéért megáldja.

3. Az elnyomás mértéke
• Az országutak elnéptelenedtek, hogy elkerüljék a rablóbandákat, a kánaániak uralma a városkapukig terjedt. Az emberek kanyargós ösvényeken jártak – ki-ki a maga gondolatai szerint.
• A kánaánita királyok koalícióban támadtak; Izráel törzsi vezetői és a nép önként.
5Móz20:8: „Ki az a férfiú, aki fél és lágy/félénk szívű? Menjen és térjen vissza házába, hogy el ne lágyuljon testvéreinek szíve, mint az ő szíve.”

4. Az Örökkévaló angyala ≠ Isten angyala (malach = angyal)
• מלאך־יהוה (malach-JHVH) = Jézus (1Móz16:7-11, 1Móz22:11,15, 2Móz3:2, 4Móz22:22-35, Bír2:1,4, Bír5:23, Bír6:11-22, Bír13:3-21, 1Kir19:7, 2Kir1:3,15, 2Kir19:35,2Krón32:21,Ézs37:36, 1Krón21:16,30, Zsolt34:8, Agg1:13, Zak1:11-12, Zak3:1,6, Mal2:7)
• מלאך־אלהים (malach-elohím, Isten angyala) = egy küldött, szellemi (vagy akár földi) teremtmény
• 20.v. csillagok = angyalok (2Kir6:16-17)
• Mint Józsué csatája Gibeonban az emoriak ellen (Józs10:14): az Örökkévaló harcol Izráelért.

5. A 68. zsoltár
Bír4:6,10,14 || Zsolt68:18: „Isten szekere sok tízezernyi, ismételten ezernyi; az Úr van rajtuk - Sínai a szentélyben!”
Zsolt68:19: „Fölszálltál a magasba, ejtettél foglyot, vettél ajándékokat az emberek közül; pártütők is lakni fognak Jáhnál, Istennél.” || Ef4:8

Bírák 5:1-31a

¹És énekelt Debóra meg Bárák, Abínoám fia, ama napon, mondván:
²Midőn vezéreltek (szó szerint: hosszú hajat növesztettek) vezérek Izráelben, midőn magát fölajánlotta a nép – áldjátok az Örökkévalót! ³Halljátok királyok, figyeljetek fejedelmek; én az Örökkévalónak hadd énekelek én, dalolok az Örökkévalónak, Izráel Istenének.
⁴Örökkévaló, mikor elindultál Széirből, mikor lépdeltél Edom mezeje felől, a föld megrendült, az egek is csepegtek, felhők is csepegtettek vizet; ⁵hegyek szétfolytak az Örökkévaló előtt, ez a Sínai, az Örökkévaló, Izráel Istene előtt.
⁶Samgár, Anát fia napjaiban, Jáél napjaiban, szüneteltek az utak; s az ösvényeken járók görbe utakon járnak. ⁷Szüneteltek a nyílt helyek Izráelben, szüneteltek, míg föl nem keltem én Debóra, föl nem keltem, anya Izráelben. ⁸Választ új isteneket, akkor harc a kapuknál, pajzs nem látható, sem kopja negyvenezer közt Izráelben. ⁹Szívem Izráel törvénytevőié, kik fölajánlották magukat a nép között: áldjátok az Örökkévalót.
¹⁰Fehérlő szamarakon nyargalók, ti, kik terítőkön ültök, és ti, kik jártok az úton, szólaljatok meg! ¹¹A zsákmányosztók hangjánál, a merítő vályúk közt – ott beszéljék el az Örökkévaló igaz tetteit; igaz tetteit a nyílt helyekkel Izráelben; akkor leszállt a kapukhoz az Örökkévaló népe.
¹²Ébredj, ébredj, Debóra; ébredj, ébredj, mondj éneket! Kelj föl, Bárák, vidd el foglyaidat, Abínóam fia. ¹³Akkor maradék győzött népnek hatalmasain, az Örökkévaló győzött érettem a hősökön. ¹³Akkor maroknyi nép jött önként és legyőzte a hatalmasokat, jött az Örökkévaló hős népe hozzám. ¹⁴Efraim közül – gyökerük Amálekben – utánad, Benjámin, csapatiddal; Mákhir közül leszálltak törvénytevők és Zebulon közül a törvényíró vesszejével vonulók. ¹⁵Izsakhárnak nagyjai Debórával, s amint Izsakhár, úgy Bárák, völgybe rohant nyomaiban. Rúben vízerei mentén nagyok a szív fontolgatásai. ¹⁶Mért maradtál az aklok között, hallgatni a nyájak sípolását? Rúben vízerei mentén nagyok a szív megfontolásai. ¹⁷Gileád túl a Jordánon vesztegel, Dán pedig – miért lakik hajókon? Áser maradt tengerek révén és öblei mellett vesztegel! ¹⁸Zebulon nép, mely halálnak vetette oda életét, Naftali is a mezőség magaslatain.
¹⁹Jöttek királyok, harcoltak, akkor harcoltak Kánaán királyai, Táanákhban, Megiddó vizeinél, prédát ezüstben nem nyertek. ²⁰Egekből harcoltak, a csillagok pályáikból harcoltak Szíszera ellen. ²¹Kísón patakja elsodorta őket, őskor patakja Kísón patakja. Lépj föl, lelkem, hatalommal! ²²Akkor dobogtak a ló patái ügetéstől, ügetésétől méneinek.
²³Átkozzátok Mérózt – szól az Örökkévaló angyala – átkozzátok átkozva lakóit, hogy nem jöttek az Örökkévaló segítségére, az Örökkévaló segítségére a hősök közt. ²⁴Áldassék az asszonyok fölött Jáél, a kénita CHéber neje; a sátorülő asszonyok fölött áldassék! ²⁵Vizet kért, tejet adott, urak csészéjében nyújtotta a tejfölt. ²⁶Kezét kinyújtja a szög után, jobbját a munkások pörölye után, rácsap Szíszerára, beveri fejét, összezúzza, átfúrja halántékát. ²⁷Lábai között alágörnyedt, lehanyatlott, ott feküdt; lábai között alágörnyedt, lehanyatlott; a hol alágörnyedt, ott lehanyatlott legyőzötten. ²⁸Az ablakon kitekintett és jajgatott, Szíszera anyja a rácsozaton át: Miért késik jönni szekérhada, miért késnek fogatainak léptei? ²⁹A legbölcsebbik a hölgyei között felel neki, ő is válaszol a szavaira: ³⁰hisz csak lelnek, osztanak zsákmányt, egy leányzót, két leányzót minden férfinak, tarka ruhák zsákmányát Szíszerának, tarka ruhák zsákmányát, varrottast, tarka ruhát, két varrottast a rabnő nyakára.
³¹Így vesszenek el ellenségeid mind, oh Örökkévaló; de a kik szeretik őt – mint mikor fölkel a nap az ő hatalmában!