Bírák 3

Bírák 3

• A jehúdabeli Otniél ben-Kénáz (lásd még Bír1)
Isten Szelleme rászállt, de nem nyugodott meg rajta.
• A benjáminita Ehud ben-Géra. Balkezes.
Ben-jámin = jobbom fia (jobb kezem fia)
• Samgár ben-Anát (lásd még Bír5:6! fontos)
Anát: kánaáni bálvány. Hettita? Vagy csak idegen nevű. Ő segítette meg Izráelt, nem Isten, általa. Bíráskodása első évében meghalhatott.

1. Isten kísért?
• Filiszteusok, kánaániak, szidóniak, hettiták, hivveusok, emóreusok, perizeusok, jebuzeusok. (1Móz10:15-19, 1Krón1:13-16 +girgazeusok, harkeusok, szineusok, arvadeusok, cemareusok, hamateusok)
• A Dinát megerőszakoló Sekem ben-Hámor hivveus. Ézsau egyik felesége hettita volt, a másik hivveus.
• Isten erősítette meg Eglont. Ugyanúgy, ahogy Asszíriát is meg fogja (de csak addig és amennyire Ő akarja Ézs10:12-16).
Jak1:13-15: „Senki, ha kísértetik, ne mondja: Isten kísért engem. Mert Istenig nem hat el a gonoszok kísértése. Ő maga pedig senkit sem kísért. Ellenkezőleg, mindenkit saját vágya kísért, mely őt húzza, csalogatja. Az ébredő vágy aztán fogan, s azután vétket szül, a vétek pedig, ha teljesen kifejlődik, halált vetél.”
1Kor10:13b: „hű az Isten, aki nem engedi, hogy azon felül érjen titeket kísértés, amit elviselhettek, sőt a kísértéssel együtt a kijutást (kimenekedést) is megadja, úgyhogy a kísértést elviselhetitek.”

2. Megfeledkeztek az Örökkévalóról
• Megfeledkeztek? (||2:11-13) Voltak olyanok, akik nem tudták, hogy létezik?
• Nem. Amikor baj volt, tudták, kihez kell kiáltani. Nem vették komolyan.
Zsid11:6: „Hit nélkül azonban lehetetlen Istennek tetszeni, annak, aki Istenhez közeledik, hinnie kell, hogy ő van, s erre ő megadja bérüket azoknak, akik őt a láthatatlanból előkutatják.”
Jak2:19: „Te hiszed, hogy egy az Isten. Nemesen teszed. Az ördögi szellemek is hisznek ennyit, és borzadályban élnek.” (Adonáj echád, lásd Smá: 5Móz6:4-9)
• Isten segítsége nem automatikus. Aki vele jár, azt segíti meg (és persze nem 8 vagy 18 év után; lásd Jak4:7).

3. Isten válaszol
• Kiáltottak - megsegítette őket. Feltétel: engedelmeskedni kellett a bírának.
• Tudta Isten, hogy (a következő generáció) el fog térni megint tőle? (Jn6:37b)
• Minden nemzedéknek magának kell hitre jutnia.
• Isten nagyságos dolgait elmondani minden generációnak feladata, de Vele közösségben élni személyes felelősség.

Bírák 3

¹S ezek a népek, melyeket meghagyott az Örökkévaló, hogy megkísértse velük Izráelt, mindazokat, kik nem ismerték mind a Kánaánbeli háborúkat – ²csak azért, hogy megismerjék Izráel fiainak nemzedékei – hogy tanítsák őket háborúra, csak azokat, kik azelőtt nem ismerték: ³a filiszteusok öt fejedelme, az egész kánaáni, a Szídónbeli és a hivvi, a Libánon hegységének lakója, Baál-Hermón hegyétől egészen Hamát felé. ⁴Arra szolgáltak, hogy megkísértse velük Izráelt, hogy megtudja, vajon hallgatják-e az Örökkévaló parancsolatait, melyeket őseiknek parancsolt Mózes által. ⁵Izraél fiai pedig laktak a kánaáni, a hitti (hettiták?), az emóri, a perizzi, a chivvi és a jebúszi közepette; ⁶elvették leányaikat maguknak feleségekül és a maguk leányait adták az ő fiaiknak, és szolgálták isteneiket. ⁷És tették Izraél fiai azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben, megfeledkeztek az Örökkévalóról, Istenükről és szolgálták a Báalokat és az Asérákat.
⁸Ekkor föllobbant az Örökkévaló haragja Izráel ellen és eladta őket Kúsán-Riseatájimnak, Arám-Naharájim (=„a két folyó Arámja” ≈ Mezopotámia ≈ Irak) királyának kezébe; és szolgáltak Izráel fiai Kúsán-Riseatájimnak (=„Kúsán, a két-gonoszságos”) nyolc évig. ⁹De kiáltottak Izráel fiai az Örökkévalóhoz, és támasztott az Örökkévaló segítőt Izráel fiainak, s megsegítette őket: Otniélt, Kenáz fiát, Káleb fiatalabb testvérét. ¹⁰Reája szállt az Örökkévaló szelleme, bírája lett Izráelnek és kivonult a harcra. És kezébe adta az Örökkévaló Kúsán-Riseatájimot, Arám királyát, és hatalmas lett a keze Kúsán-Riseatájimon. ¹¹Nyugta volt az országnak negyven évig; s meghalt Otniél, Kénáz fia.
¹²Továbbá is tették Izráel fiai azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben; akkor erőssé tette az Örökkévaló Eglónt, Moáb királyát, Izráel fölött, mivelhogy tették azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben. ¹³Egybegyűjtötte magához Ammón fiait és Amáléket; ment és megverte Izráelt, és elfoglalták a Pálmák Városát (Jerikó). ¹⁴És szolgáltak Izráel fiai Eglónnak, Moáb királyának, tizennyolc évig. ¹⁵S kiáltottak Izráel fiai az Örökkévalóhoz, és támasztott nekik az Örökkévaló segítőt, Éhúdot, Géra fiát, a Benjáminbelit, egy balkezes embert. Küldtek ugyanis Izraél fiai őáltala ajándékot (adót) Eglónnak, Moáb királyának. ¹⁶Készített magának Éhúd kardot, melynek két éle volt, egy singnyi a hossza (≈fél méter); és felkötötte azt ruházatán alul a jobb csípőjére. ¹⁷És bemutatta az ajándékot Eglónnak, Moáb királyának; Eglón pedig igen kövér ember volt. ¹⁸És volt, midőn végzett azzal, hogy bemutatta az ajándékot (adót), elbocsátotta a népet, az ajándék vivőit. ¹⁹Maga pedig visszafordult a Gilgál melletti kőbányáknál és mondta: Titkos szavam van hozzád, oh király. Mondta: Csitt! Erre kimentek tőle mind a mellette állók. - ²⁰Éhúd pedig bement hozzá, s ő éppen ült a hűsölő felső teremben, mely csak az ő számára volt. – És mondta Éhúd: Istentől való szavam van hozzád; erre fölkelt a trónról. ²¹Ekkor kinyújtotta Éhúd balkezét, levette a kardot jobb csípőjéről és beledöfte a hasába; ²²s behatolt a markolat is a penge után és körülzárta a zsír a pengét, mert nem húzta ki a kardot a hasából, és kiment a ganéja. ²³És kiment Éhúd a csarnokba, bezárta a felső terem ajtóit maga után és elreteszelte. ²⁴Alighogy kiment, jöttek a szolgák és látták, íme a felső terem ajtói elreteszelve; s mondták: Bizonyára lábait takarja a hűsölő kamarában. ²⁵És várakoztak míg szégyellették, s íme, nem nyitja ki a felső terem ajtóit; erre vették a kulcsot és kinyitották, s íme, uruk a földön fekszik holtan. ²⁶Éhúd pedig elmenekült, mialatt késedelmeztek; ő ugyanis túl volt a kőbányákon és elmenekült Szeírába. ²⁷És volt, midőn odaérkezett, megfútta a harsonát Efraim hegységében; és lementek vele Izráel fiai a hegyről, ő meg élükön. ²⁸És szólt hozzájuk: Siessetek utánam, mert kezetekbe adta az Örökkévaló ellenségeiteket, Moábot. És lementek utána, elfoglalták a Jordánnak Moáb felé való átkelőit, és nem engedtek senkit sem átkelni. ²⁹Megverték Moábot abban az időben, mintegy tízezer embert, csupa erős és csupa vitéz férfiút, és nem menekült meg senki. ³⁰S megalázkodott Moáb ama napon Izráel keze alatt; és nyugta volt az országnak nyolcvan évig.
³¹Utána volt Samgár, Anát fia, s megverte a filiszteusokat, hatszáz embert egy ökörösztökével; s megsegítette ő is Izráelt.